Vivékánanda őszintesége

Vivékánanda rendkívüli őszinteséget tanúsított az igazság, Isten és a fény utáni belső sírásában. Úgy történt, hogy egyszer Vivékánandának, akit akkor Narennek hívtak, spirituális mestere, Sri Rámakrisna egy jelentős ajándékot kínált fel.

- Naren – szólt hozzá Sri Rámakrisna -, tudod, hogy a legszigorúbb spirituális gyakorlatokon mentem keresztül. Állandóan imádkozom Káli Anyához és imádom Istent. Minden szükségeset megtettem, és most okkult erőkkel vagyok megáldva. De tudod, hogy én nem törődök a külső eredményekkel. Még arra sem figyelek, hogy ruhát viseljek. Az idő nagy részében a saját világomban időzőm. Szeretném tehát megmondani Káli Anyának, hogy oda akarom adni neked az okkult erőmet. Használhatod majd, amikor a világ egészéért dolgozol.

- Mester – válaszolt azonnal Naren -, kérlek mondd meg, segítségemre lesznek-e ezek az erők valamilyen módon az Isten-megvalósításomban?

- Nem, nem! – felelt Rámakrisna. – Tudod, hogy az okkult erőknek semmi köze az Isten-megvalósításhoz. De ha megvalósítod Istent, és dolgozni akarsz egy darabig, ha ki akarod nyilvánítani Istent a Földön, akkor ezek az erők nagy segítségedre lesznek.

- A legfontosabbat először – vágta rá azonnal Naren. – Először meg akarom valósítani Istent. Azután, ha te és Isten okkult erőt akartok adni nekem, hogy az emberiség érdekében használjam, akkor majd elfogadom. De most csak Istent akarom. Isten az első az életemben. Rámakrisna rendkívül elégedett volt a tanítványával. Így szólt a többi tanítványhoz:

- Nézzétek Narent. Nézzétek ezt a példát, amit nektek mutat. Minden figyelmeteket először Istenre kell fordítsátok, csak Istenre. Ez az egyetlen mód arra, hogy megvalósítsátok Istent. Az okkult erő mindenképp csak másodlagos jelentőségű.

A legtöbb valódi spirituális mester azt tanácsolta tanítványainak, hogy ne foglalkozzanak a kundalini rejtett erőivel. Ha egy tanítvány csak az igazsággal, csak a fénnyel törődik, akkor ér el valódi fejlődést belső életében.

A kundalini-jógát azért gyakoroljuk, hogy ilyen vagy olyan erőre tegyünk szert. De ha Istenre meditálunk, és örömet szerzünk Istennek, a Teremtőnek, akkor, ha akarja, nekünk adja egész teremtését. Ha először és leginkább a Teremtőt akarjuk, és nem a teremtését, akkor megkapjuk a Teremtőt. És ha a Teremtő már a miénk, akkor teljes teremtése szintén a rendelkezésünkre áll. Ha a teremtés egy apró darabkájáért sírunk, azt talán viszonylag könnyen megkapjuk, de a Teremtő végtelen gazdagsága megtagadtatik tőlünk, és be kell érnünk azzal a kis darabbal, amit kértünk.

Sri Chinmoy

vissza>>

 

Sri Chinmoy tanítása – Gunagriha írása
Sri Chinmoy Belső Iskola
Sri Chinmoy könyvei
Sri Chinmoy spirituális útja